Nyaralás anyámmal
Beküldő:piloskefirEzt még senkinek sem mondtam el. Pedig sokaknak tanulságos lehet, ahogy anyámmal egymásra találtunk ebben a bolond világban. A testvérek közötti és a szülő-gyermek közötti szexuális kapcsolat megítélése országonként és kultúránként más és más. Van ahol büntetik, de sok olyan hely van még ma is Európában, ahol megengedik, elfogadják. Úgy gondoljuk, a mi szerelmünk sem lehet bűn, mert másoknak nem ártunk vele. Ez a hitvallásunk és a mi igaz történetünk.
Én akkor már 18 éves voltam. Véget ért a suli. Előttünk volt a nyár, de nem voltak nagy terveim. Gondoltam, majd agyonütöm az időt valamivel. Csajom éppen nem volt, de nem is bántam, mert elegem volt a picsogásukból, a hisztizésükből. Nem tudtak másról beszélni, csak a barátnőjük pasijáról, rucikról, nacikról, tasikról! Szóval úgy döntöttem, hogy amennyire lehet, elkerülöm őket. Na jó, ha szembe jön egy dögös csaj, azt azért megdugom, de járni nem fogok vele, az tuti! Mindenesetre töltöttem már le magamnak néhány jobbfajta pornót, hát arra fogom majd kiverni! Úgy nézett ki, hogy jó ideig egyedül is leszek otthon, mert anyámnak megint volt pasija és vele éppen egy hosszabb karibi nyaralásra készültek. Úgy volt, hogy a következő hét végén indulnak is Jamaikára. Be volt fizetve az út és már a repülőjegyeket is megvették.
Egyik nap, amikor otthon voltunk, anyát hívta valaki telefonon.
- Jézusom, Jézusom! ? mondogatta a telefonba. ? Hol vagy most? Hova vittek? Értem! Mindjárt indulok!
- Mi történt? ? néztem anyára.
- Sanyi eltörte a lábát! Ennyit tudok! ? mondta. Belebújt a cipőjébe, fogta a táskáját és elviharzott.
Amikor hazaért, már jóval nyugodtabb volt.
- Na, mesélj! Mi van Sanyival? ? kérdeztem.
- Jobban van, nem akkora a baj, mint elsőre gondoltuk. Azért minimum hat hétig gipszelt lábbal rugdoshatja a falat, ha viszket neki. Szóval nem lesz könnyű dolgom vele! ? nevetett anya.
- És a karibi nyaralással akkor most mi lesz? ? néztem rá kérdőn.
- Megbeszéltük Sanyival. Az út és a repülőjegy árát csak jó nagy levonással fizetnék vissza, a harmadát buknánk. Sanyi azt találta ki, hogy ha ő nem is tud menni, én azért menjek el.
- Egyedül elengedne? ? pislogtam.
- Dehogy is Tomikám, nem mennék egyedül, mi ketten mennénk. Te, meg én! Téged vinnélek magammal!
- Azta! ? kerekedett el a szemem. - Anya, ez csúcs, még soha sem voltunk együtt nyaralni, pláne Jamaikán!
- Na, reméltem, örülsz a közös nyaralásunknak! Tudom kicsim, nem szép dolog, de Sanyi nekem nem is fog hiányozni, sokkal jobb lesz így, hogy te jössz velem és nem ő!
Kaptam is egy nagy puszit tőle, de annyira örült, hogy sikerült a számra adnia!
- Jaj, nem haragszol? - szabadkozott.
- Dehogy anya! ? mondtam és én is adtam egy puszit a szájára. De majdnem csók lett belőle.
Azért, ahogy láttam nem volt ellenére, persze nekem sem! Hirtelen úgy megkívántam, hogy el is kellett fordulnom, mielőtt észreveszi a nadrágomban ágaskodó farkamat.
A következő napokban a repjegyet és az utat is átírattuk a nevemre. Az útlevelemet nem régen csináltattam, azt nem kellett intéznem. Anya mondta, hogy vízum nem is kell Jamaikába, mert harminc napnál kevesebbet leszünk majd ott!
Rettenetesen izgatottan vártuk már az indulást, ami aztán el is érkezett. Jó hosszú volt a repülőút. Szerencsére a csoportban velünk együtt utazók mind jó fejek voltak, sokat ökörködtünk velük, meg megnéztünk néhány filmet is. Jó sok képet is csináltunk anyuval mind a ketten, a repülő ablakából. Sokat beszélgettünk, most jó sok időnk volt egymásra. Amikor pedig anyu aludt, gyönyörködhettem benne.
Én 178 ceti magas voltam, 78 kiló. Ő a 168 centijével, 58 kilójával olyan volt mellettem, mintha a húgom lett volna. És ha együtt mentünk valahová, tényleg a húgomnak nézték.
Olyan jó csaj volt, hogy ha nem tudtam volna, hogy az anyám, addig hajtok rá, amíg fel nem szedem!
Akkor még csak 36 éves volt, szőkésbarna, hullámos haja a válláig ért, az arca magazin címlapjára kívánkozott. Minden szép volt rajta - a szemei, az orra, a szája. Szép formás lábai, hosszú combjai voltak. És ha miniszoknyát vett fel, ami alig ért a popsija alá, na hát akkor minden férfinak majd kiesett a szeme.
Csak néztem, néztem, alig tudtam betelni vele. Olyan gyönyörű volt, hogy szinte megkívántam. Azon kaptam magam, hogy megint kívánom. A legszívesebben odahajoltam volna hozzá, hogy megcsókoljam. De hát az anyám! ? gondoltam. Elfordultam és kibámultam az ablakon. Néztem inkább az alattunk úszó felhőket.
A szállodában már vártak minket. A recepción elintéztük a formaságokat, felvettük a kulcsot és mentünk is fel a szobánkba. Lezuhanyoztunk, átöltöztünk és mentünk vacsorázni. Aznap már nem igazán volt kedvünk semmihez, a hosszú út kifárasztott minket. Kiültünk az erkélyre. Addigra már teljesen besötétedett, így nem láthattuk a tengert, de hallottuk a zúgását és néztük a csillagokat. Reggel én keltem hamarabb. Anyu még aludt, nem akartam zavarni. Gondoltam lemegyek kávézni, visszafelé meg majd viszek neki is. Fogtam a telefonomat, hogy megnézem majd a repülőn készült fotókat és indultam lefelé. Eszembe jutott, hogy anyu képeit is megnézhetném, így hát visszamentem a telefonjáért. Ittam a kávémat, közben nézegettem a képeket. Aztán fogtam anyu telefonját, hogy az ő képeit is átnézem. Meg is találtam a képek mappát, de mellette ott volt egy Tomi nevű mappa is. Nahát, csak nem az én képeimet tartja ott anyu? Megnyitottam a mappát és a képeken magamat láttam meztelenül a fürdőszobában, amint a farkamat mosom. Volt olyan kép is, ami a szobámban készült, amikor aludtam. Hanyatt feküdtem, ki voltam takarózva és mert mindig meztelenül alszom, látható volt a szerszámom! Sőt az egyik képen csak a farkam volt látható!
Ezeket a képeket nem csinálhatta más, csak anyu. Teljesen össze voltam zavarodva. Miért kellettek neki ezek a képek? Talán az én képemre kényezteti magát és élvez el időnként!? Kedvemre való volt a gondolat! Össze vissza kavarogtak a fejemben a gondolatok. Felmentem a szobánkba. Még aludt. A telefonját visszatettem oda, ahonnan elvettem. Aztán kezdtem ébresztgetni.
- Anya! Ideje felkelned, mennünk kell reggelizni! Hoztam kávét neked. Még meleg.
- Kávé? ? erre már kinyitotta a szemét és rám mosolygott.
Egész nap fürödtünk a tengerben, ami olyan kék volt, mint a képeslapokon. Egészen hihetetlen volt. Fürödtünk, napoztunk ? ezt a kettőt váltogattuk. Néha persze azért beültünk a parti koktélbárba egy-egy italra, délben pedig felmentünk ebédelni az étterembe.
Napközben azért sokszor eszembe jutottak a telefonján látott képek. Tudtam, hogy előbb-utóbb rá kell kérdeznem, miért készítette azokat rólam? De még nem tudtam rászánni magam. A szexuális vonzalommal, amit iránta éreztem, azzal tisztában voltam, de hogy ő is viszonozná és vágyódna rám, azt alig akartam elhinni!
Szörnyű meleg volt aznap, a levegő sem mozdult, a szobánkban lévő klíma pedig nem hűtött, csak a meleg levegőt keringette körbe. Szóltunk a szobaszerviznek, hogy csináljanak valamit, de azt mondták, csak két nap múlva tudják megjavíttatni. Addig azért hoztak egy ventilátort, talán az segít. Nem segített. Így aztán meztelenre vetkőztünk, hogy jobban elviseljük a hőséget. Csak egy lepedővel takartuk be magunkat. Ott feküdtünk egymás mellett az ágyon. Megint eszembe jutottak azok a képek rólam.
- Ne csináljunk képeket egymásról így meztelenül is? ? kérdeztem váratlanul. ? Szép emlék lenne az is! És jók lennének a többi közé!
Anyu felült az ágyon és kissé ijedten nézett rám.
- Mit mondtál? Hova? Milyen többi közé lennének jók?
- Hát a telefonodba, a rólam készült fényképek közé! ? válaszoltam.
Jó ideig szóhoz sem jutott.
- Hogyan? Te, te láttad azokat a képeket?
- Igen. Láttam. És nem értettem és azóta is az jár a fejemben.
Sokáig hallgatott, aztán nagyot sóhajtott.
- Tudok édesem, amikor férfiasodni kezdtél, kezdtek furcsa gondolataim támadni. Úgy éreztem, egyre inkább kezdek vonzódni hozzád. Küzdöttem ellene, de hiába. Már nem a fiamat láttam benned, hanem a férfit, akit egyre jobban kívántam, bár tudtam, hogy nem szabadna, mert nem ronthatlak meg. Azok a képek, amiket titokban készítettem rólad, arra kellettek, hogy velük szerelmeskedjek, mintha veled szeretkeznék. Voltak férfiakat, akiket közel engedtem magamhoz, de csak arra kellettek, hogy szex közben téged képzelhesselek a helyükbe. Ugye nem utálsz most ezért?
Ekkor már potyogtak a könnyei. Odabújtam hozzá és magamhoz húztam.
- Dehogy utállak, szeretlek! ? kezdtem. ? Nagyon is szeretlek! Ha tudnád, hányszor voltak nekem is erotikus álmaim veled? Ha tudnád, hányszor feküdtem az ágyamon és vertem ki magamnak, miközben rád gondoltam!?
Felugrottam az ágyról, lekaptam a telefonomat az asztalról és odatartottam az arca elé a fényképeket, amelyeken ő volt látható. Én is a fürdőben készítettem róla titokban a képeket, ahogy ő rólam.
- És ezekhez mit szólsz? ? mutattam meg neki az álmában, az ágyán róla készült képeket is.
Alig hitt a szemének. Hol rám nézett, hol a telefonra.
- Hú! ? csak ennyit tudott mondani. Csillogott a szeme. Tudta, hogy itt most nagyot fog fordulni velünk minden. Hálásan, szerelmesen nézett rám.
- Anya, már nem kell többé titokban kívánnunk egymást! Már tudjuk, mit érzünk egymás iránt és szabadon szerethetjük egymást! Édesem, drágám, szerelmem, szeretlek!
- Jézusom, ezt el se hiszem! Én is szeretlek te drága! ? szembefordult velem, az arcom a kezei közé fogta és csókolózni kezdtünk. A szája puha volt és édes, még most is emlékszem a csókja ízére.
Csókolózás közben a kezünkkel is kezdtük felfedezni egymást. Ő az akkorra már jó nagyra merevedett farkamat húzogatta, a golyóimat markolászta, én pedig a combjait simogattam, aztán a punciját, amely olyan volt már, mint egy nyíló virág. Aztán megfordultunk, 69-es pózba és a szánkkal és a nyelvünkkel kezdtük kényeztetni egymást. Ő a farkamat harapdálta, nyalogatta, csókolgatta, én az ő, ujjaimmal széttárt szeméremajkai rózsaszín belsejét. Nagyon élveztük egymást, álmodni sem tudnék szebbet. Ő szopni kezdte a farkamat, én pedig egyre mélyebben ujjaztam a punciját. Többször elment közben és én is éreztem, hogy nem sokáig tartok ki. Megfordultunk, hanyatt feküdtem, egymás szemébe néztünk. A puncijához igazította a farkamat és finoman ráereszkedett. Ahogy a farkam beléhatolt, halkat sikkantott.
Egy darabig nem is mozogtunk, csak lihegve szívtuk magunkba a egymás illatát és élveztük azt a csodás pillanatot. Gyönyörűség volt, ahogy a puncija körbevette és szorította a farkamat, neki meg hihetetlenül jó volt az érzés, ahogy a farkam tövig benne van és az ágyékunk szorosan egymáshoz simul. Aztán elkezdett ütemesen mozogni rajtam. A gyönyör fokozatot váltott. Szinte egész délután szeretkeztünk. Néha azért tartottunk egy kis szünetet, lementünk a bárba meginni egy koktélt, vagy kézen fogva sétáltunk egyet a tengerparton. Aztán folytattuk a szerelmeskedést, mert nem bírtunk betelni egymással. Az egész olyan volt már, mintha igazából nászúton lennénk. Már nem is anya és fia voltunk, hanem egy nő és egy férfi, akik egymásra találtak.
Egyik nap aztán korábban keltem. Ő még aludt. Óvatosan felöltöztem és kiosontam az ajtón. Fogtam egy taxit és a közeli kisvárosba vitettem magam. Gondoltam, meglepem valamivel a kedvesemet, a szerelmemet.
Amikor hazaértem, már ébren volt.
- Hát te hol jártál? ? nézett rám a gyönyörű szemeivel.
- Bent voltam a városban. Hoztam egy kis ajándékot neked. ? mondtam.
- Ajándékot? Nekem? És mi az?
Az ágyra ültettem és elé térdeltem. A zsebemből elővettem egy kis dobozt, kinyitottam és feléje nyújtottam.
- Szerelmem, leszel a feleségem?
Csak bólogatni tudott és sóhajtozni.
- Igen! ? mondta aztán. Látszott, mennyire meghatódott és hogy a sírás kerülgeti. Nekem se kellett sok, összeölelkeztünk és örömünkben nevetve jól kisírtuk magunkat egymás vállán. Sírni is nagyon jól tudtunk együtt.
Másnap elindultunk egy papot keresni, vagy legalább egy hajóskapitányt, aki összeadhat minket.
Végül a kikötőben megláttunk egy helyi halászt, aki éppen indulni készült a hajójával.
- Jó napot! Maga ennek a hajónak a kapitánya? ? kérdeztük tőle.
- Igen, én vagyok, mert enyém a hajó és én halászom vele egyedül. Miért kérdik?
- A hajóskapitányok összeadhatnak párokat ugye? ? néztünk rá reménykedve.
- Igen! Ez így van! Csak nem egybekelnének?
- De igen! ? ugráltunk örömünkben.
- Na akkor jöjjenek gyorsan, mert már így is késésben vagyok!
Azzal megfogta a kezünket és felhúzott minket magához a hajóra.
- Mert a házasság csak akkor érvényes, ha a kapitány a hajó fedélzetén adja össze a szerelmeseket. - mondta.
- És tanúk nem kellenének?
- Nem, a tanú maga a Jóisten és a végtelen tenger.
És akkor a hajóján a halászhajó kapitánya összeadott minket. Nem kért papírokat, csak annyit kérdezett, hogy örökké szeretni fogjuk-e egymást? Mi igennel válaszoltunk.
- És most csókolhatjátok meg egymást! ? mondta.
És mi megcsókoltuk egymást.
Tetszett ez a szex történet? A véleményed számít!
Tetszik (0) Nem tetszik (0)
Szólj hozzá a chaten, ha beszégetni szeretnél a történetekről!
Ezt a szex történetet 2 X olvasták el.