A legmélyebb belsőm ? egy nő története a bizalomról, vágyakról, és teljes elengedésről
Beküldő:DragonRAz éjszaka lassan ereszkedett le a városra, mintha maga is sejtené, hogy valami különleges készülődik. A nyár súlya ott vibrált a levegőben, fülledt és hangtalan. Amikor megláttam őket ? három ismerős arc, három emlékből épült fantázia ? már tudtam, hogy ma nem a szavak számítanak majd. Hanem a test. A jelenlét. A figyelem.
Dávid, Márk és Alex. Különbözőek voltak ? és mégis úgy mozogtak körülöttem, mint egyetlen egység. Mintha tudták volna, mire vágyom még mielőtt én magam is biztos lettem volna benne. Én pedig hagytam, hogy vezessenek.
A loftlakás szinte üres volt, csak a padló hűvössége és a falfesték illata adott teret a csendnek. Levetkőztem. Nem erotikusan, nem direkt ? inkább természetesen. A mozdulataim nem voltak tudatosak. Olyan volt, mintha a bőrömmel együtt valami mást is levedlettem volna. Kontrollt. Gátlást. Határt.
Dávid mögém lépett. A mozdulatai halkak voltak, puhák. Síkos ujjai először csak simogattak, aztán finoman körözni kezdtek a legsebezhetőbb pontom körül. Nem kérdezett. Nem utasított. Csak várt ? amíg a testem magától nyílt meg előtte.
A pénisze hatalmas volt ? de a mozdulatai türelmesek. Ahogy belém csúszott, nem volt bennem félelem. Csak nyitottság. Egy mély, belső mozdulat. Mintha minden porcikám őt hívta volna. És amikor bennem volt, mélyen, teljesen, és elélvezett, valami bennem felsóhajtott ? nemcsak a gyönyörtől, hanem attól, hogy megérkeztem.
Nem volt vége. Csak kezdődött valami új.
Oldalra fordultam, suttogva kértem:
?Szeretnék mélyebbre menni. Kérlek? vezesd el a testem oda, ahol már nem én irányítok.?
Ő nem szólt. Csak újra hozzám térdelt, és újabb adag síkosítót csorgatott a bőrömre, lassan, figyelmesen. Ujjai újra mozogni kezdtek bennem. Egy. Kettő. Három. A testem lágyan engedett. Tudta már az utat.
Amikor az ökle először eltűnt bennem, nem sóhajtottam fel. Csak csendben, belül, valami kioldódott. Valami, ami talán mindig is ott szunnyadt, de most, végre, hazaért.
Aztán még mélyebbre ment.
Centiről centire haladt. A karja nem tolta ? hanem meghallgatta a testem. És én ? minden lélegzetemmel ? beleegyeztem. A könyöke vonaláig jutott. És bent maradt. Nem percekre. Hosszú percekre. Időn kívül.
Nem mozgatott azonnal. Először csak ott volt bennem. A melegsége. A lüktetése. A súlya. Éreztem, hogy valaki más teljesen belém kapcsolódott ? és én befogadtam. Teljesen. Öntudattal. Beleegyezéssel. Vággyal.
Aztán lassan, szinte ringatózva, mozdulni kezdett. Nem darabolva a testem, hanem folytatva. Mintha egy közös ritmusban lebegnénk. Már nem gondolkodtam. Nem kérdeztem. Nem vágytam több szóra. Minden sejtem válaszolt a mozdulataira.
És a könyökéig tartó mélység nem volt ijesztő. Inkább? hazatérés. Megnyílás. Önmagam egy része, amit eddig még soha senkinek nem mutattam meg.
?Kérlek? ne állj meg még. Addig maradj bennem, amíg a testem nem tudja többé hol kezdődik a külvilág.?
Ő maradt. És mozgatott. Hosszasan, mélyen, újra és újra. És én, mint egy tengerbe dobott kavics, lemerültem ? egészen az aljig. És ott, lent, csöndben, elbírtam magam.
A testem lüktetett, a levegőm zihált, a nyögéseim nem voltak hangosak, csak őszinték. Mindenem egyszerre feszült és nyílt, húzott és elengedett. Nem volt fájdalom. Csak mély, egyre mélyülő gyönyör. Egyfajta eksztázis, amit nem lehet siettetni ? amit csak meg lehet élni.
És amikor végül kihúzta magát, lassan, minden mozdulatával búcsút véve tőlem? a testem nem roskadt össze. Nem remegett meg. Csak csendesen pihegett. Mint aki megérkezett valahonnan, ahol addig még sosem járt ? de máris tudja, hogy újra vissza akar térni.
Ez vagyok én. Ez volt az éjszakám. Egy pillanat, amikor már nem a vágy vezetett ? hanem a bizalom. És a testem végre úgy szólt, ahogy mindig is akart.
Tetszett ez a szex történet? A véleményed számít!
Tetszik (2) Nem tetszik (0)
Szólj hozzá a chaten, ha beszégetni szeretnél a történetekről!
2025-04-14 15:28:17
Berregö
Hát ez kurva szar volt ne haragudj ne írj többet
Ezt a szex történetet 505 X olvasták el.