Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal erősen szexuális tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.




Szopás az éjszakai járaton

Beküldő:Andi


Amikor Zsolti elköltözött, emlékszem semmi másra nem tudtam gondolni csak arra, hogy éljem túl a következő napokat. Minden reggel a következő reggelt vártam remélve, hogy egyre könnyebb lesz feldolgozni a szakítás okozta sebeket és a megszokás okozta hiányt. Akkoriban a szex vagy az erotika ismeretlen fogalom volt számomra. Hetek teltek el, amikor is Karcsi (Új élet, Új élvezet c. történetben megismert futár) megtörte a jelképes cölibátusomat. A gyász után végre elérkezett a gyógyulás időszaka! Egyik napról a másikra lettem szürkéből újra színes. (Biztosra mondhatom, hogy egy kiadós szeretkezésnél nincs jobb terápia. Pont ez lett a vesztem!)Az addig rettegett magány lett a fegyverem és a szenvedélyem. Mivel egyedülálló voltam, azt gondoltam bármit megtehetek! Nincs mi visszatartson, nem tartozom magyarázattal senkinek sem. Az évek alatt megcsorbult önbizalmamat, hódításokkal próbáltam visszanyerni. Mindent megtettem, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki az egyedüllétből. Szinte sportot űztem abból, hogy skalpokat gyűjtsek. Izgatottan vártam és kerestem lehetőségeket. Minden közösségi helyet, legyen az virtuális vagy valóságos vadászmezőnek használtam. Semmi mást nem akartam, csak foglyul ejteni a számomra vonzó alanyt, majd az utolsó cseppjéig kiélvezni a teste minden porcikáját. Most is érzem a vadászösztönt, ami egy pillanat alatt az egész lényemet átalakítja. Szinte a véremben érzem a zsigereimben, hogy mit kell tennem, hogy a kiszemelt férfit az ágyamba csaljam. A legváratlanabb helyzetekben és helyszíneken szereztem meg a trófeáimat. Néhány bejegyzés erejéig, szeretnék megemlékezni a legextrémebb kalandjaimról, amelyek máig hatással vannak a hormonjaimra.

A legjobb vadászmezők hol máshol lennének, mint a belvárosi kocsmákban. A szingli-ség előnye, hogy akkor mehettem szórakozni, amikor kedvem tartotta. Miután visszatértem a való világba, rengetegszer éltem ezzel a lehetőséggel. Minden héten legalább háromszor találkoztam a barátaimmal az egyik közkedvelt szórakozóhelyen. Viszonylag messze esett az albérletemtől ez a hely, de még ez sem akadályozott meg, hogy a lehető legtöbbször menjek. Egy ilyen átlagosnak induló pénteki napon történt életem egyik legfurcsább kalandja. Mondanom sem kell, hogy az alkohol mint felbujtó, ebben a történetben is szerepet kap majd. Körülbelül a negyedik sörös körért mentem az ominózus szórakozóhely pultjához, amikor is felfigyeltem, hogy a bárpultnál jó ideje ugyanaz a magányosnak tűnő srác üldögél, egykedvűen kortyolgatva a kezében lévő korsóból. Látszott rajta, hogy nincs túl jó kedve. Olyan ábrázattal üldögélt egymagában, mint egy anyátlan kiskutya. Kívülállóként nekem is feltűnt, hogy valami nincs rendben. Igyekeztem a lehető legközelebb állni az ismeretlen magányos farkashoz, gondoltam miközben leadom a rendelést, lehet történik valami helyzet amit kihasználhatok az ismerkedésre. Nem tévedtem! A rendelés leadása közben próbáltam minden módon felhívni magamra a figyelmet, de nem jártam sikerrel. Hiába álltam a lehető legközelebb a vakító szemű idegenhez, a sörén kívül mást nem látott. Éppen elfordultam volta kissé csalódottan, amikor is az addig szótlanul ülő férfi megszólalt.

Hey girl! Hangja éppen hogy megtörte a hangzavart, amit a teremben lévő tömeg produkált.

Meglepődötten fordultam vissza, szememben az értetlenség és az öröm cikázott.

Ekkor találkozott először a tekintetem az addig mélabúsan üldögélő most már nyilvánvaló külföldi férfi tekintetével. Szerencsére beszélek angolul, ezért a világ legtermészetesebb dolgaként kérdeztem meg szintén angolul -, hogy mi a baj? Kiderült, hogy a rendelésemet több részletből pakolták egy tálcára amit mintegy önkiszolgáló rendszerben, mindenki saját maga vitte ki a helyére ahol ült. Nos, én ezt a tálcát a nagy bámulásom közben úgy emeltem fel a pultról, hogy az egyik feles pohár a pulton maradt. Ezért szólt utánam ez a gáláns, szemtelenül fiatal külföldi fiúcska. Gondoltam teszek egy próbát és a nagy köszönetet, amit egy mondattal elintézhetnék, megpróbálom elnyújtani egy kis ismerkedésig.Eleinte nagyon kimérten és foghíjasan indult a beszélgetésünk. Nyilván akadt kommunikációs problémánk is, hiszen kiderült, hogy Tomáska német turistaként érkezett Budapestre a baráti társaságával. Angolul ugyan beszél, de közel sem olyan magabiztosan, mint olaszul vagy az anyanyelvén. A kezünkben lévő sör azonban nagyon jó nyelvtanárnak bizonyult, hiszen a kezdeti félszeg beszélgetésünk, percről percre kezdett átváltani dinamikus és viszonylag tartalmas társalgássá(Nem meglepő, hogy a barátaim egy közel fél órás várakozás után jöttek utánam, hogy a ne haljanak szomjan, ameddig én a rendelésük mellett nyugodtan beszélgetek). Végre kiderült Tomáska magányos szobrozásának is az oka. Két barátjával érkezett a bárba olyan nyolc körül. A barátai viszonylag hamar becsajoztak és itt hagyták őt üldögélni egyedül egy idegen városban. Ezért volt oly magányos és szomorú, hiszen órák óta várta, hogy visszajöjjenek érte, de eddig semmi hír nincs a két nagyszerű barátról. Mivel nem ismeri a várost, nem tudja azt sem, hogy merre induljon.

A szálloda nevét ismered? Kérdeztem tőle, még kivehető értelemmel bíró, alkoholos angolnak ható mondatomat.

Persze, arra emlékszem! Itt a szobakártya a pénztárcámban- felelte Tomáska-, majd pár másodperc kutakodás után előhúzta a kártyát mintha bizonyítani akarná az állítását.

A kezében lévő kártyára néztem, majd elmosolyodtam.

Ahh! Tudom, merre van! Arra jár az éjszakai busz, amivel hazamegyek majd. Ha gondolod, és addig nem kerülnek, elő a barátaid gyere velem, segítek megtalálni a szállásod. feleletem- (Tudtam, ha belemegy a menjünk együtt című játékba, abból valami mocskos dolog fog kialakulni).

Ekkor éreztem először, hogy Tomáska végre megnyugodott és laza lett. Az addig láthatóan feszült idegen egyszeriben megváltozott és közvetlenebb lett. Az egyik sör gyorsan követte a másikat a kezében. Mintha már nem számítana, hogy részegen vagy józanul üldögélünk a bárpultot támasztva. Peregtek a percek és a nyelvünk is egyre jobban. Eljött az a pillanat, amikor már nem idegenként, hanem férfiként és nőként tekintettünk egymásra. Annak ellenére, hogy nyolc évvel volt fiatalabb nálam, meglepően férfias volt és bátor. Nyilván már nem volt szomjas, de már a bárban adott jeleket arra, hogy szívesen kipróbálná ő is a barátai után, hogy tényleg olyan jók-e a magyar nők az ágyban. Külön izgatta, hogy jóval idősebb vagyok nála. Nagyon buja helyzet volt egy idelátogató turistával a történelmünk helyett, az erotikus szokásainkról beszélgetek. Hatással volt rám a szituáció. Csak bámultam szemtelenül fiatal vonásait, miközben ő folyamatosan bámult azzal a vakítóan kék szemeivel. Nincs mit tagadnom, nagyon megkívántam! Egészen záróráig tartott az a verbális pettingünk. Szinte minden létező erotikus tapasztalatunkat kiveséztük a rendelkezésünkre álló angol szókincsünkkel. Meglepő volt, hogy Tomáska azt mondta, náluk a lányok nem nagyon szeretik kézzel kielégíteni a pasikat. Pedig, ő nagyon szereti, főleg ha közben a szemébe bámulnak. Imádja látni a nők szemét, ahogy másként fénylenek, miközben az ő férfiasságát szolgálják. Nagyon megragadott ez a mondata. Még most is élénken emlékszem arra a pillanatra, amikor mondata közben nagyon közel hajolt az arcomhoz. Azonnal kirázott a hideg! A köztünk egyre jobban érezhető vonzalom, azonnal a bugyimig hatolt. Hosszú másodpercekig csak bámultunk mélyen egymás szemébe. Szinte érezni lehetett a gondolatainkat, ahogy képzeletben egymásnak esünk ott a pult tetején. Akkorra már olyan szinten felizgultam, hogy fizikálisan fájdalmat éreztem. Mintha ezernyi lóerő dübörgött volna a gyomromban és az egész vénuszdombomon. Arra már nem emlékszem, hogy hogyan és mikor, de a záróra után egyszeriben már a megfelelő éjszakai buszon folytattuk tovább a verbális izgatásunkat. A hátsó ülésre ültünk szorosan egymás mellé (A hátsó sorban senki nem ült rajtunk kívül, szerencsére a buszon is alig voltak). Tomáska hanyagul szétvetett lábakkal üldögélt mellettem, miközben egyik karjával átkarolva jelezte, hogy igényli a közelségem. Boldogan és mondjuk ki részeg eufóriában úszva, simultam hozzá. Jó érzés volt! Azt hiszem pont arról beszélgettünk ekkor, hogy ki milyen extrém helyszínen szeretkezett már. Az elmesélt történetek láthatóan nyomot hagytak mindkettőnk nadrágjában. Tomáska ágaskodó férfiassága szinte átszakította a barna színű szövetnadrágját. Hatalmas dombként tornyosult a vérbőségben úszó szerszáma az enyhén széttárt lábai között. Édes német akcentusa izgatóan csigázta a vágyat bennem, hogy a kocsányon lógó szemeim után bebizonyítsam, én bármikor benne vagyok egy kis kézimunkába.

Tudtam, hogy ez a kis kaland mind kettőnkben felejthetetlen pillanatot okoz majd. Ő egy életre megjegyzi a budapesti éjszakai járatot, a szexuálisan szabados országot, ahol a nők szeretik és élvezik a kézimunkát. Természetesen nem a matyó hímzésre gondolok! *128578 Tudtam, ez nekem is kell! Soha nem volt még ilyen fiatal külföldi partnerem, egy éjszaki járat hátsó ülésén meg pláne. Tudtam, hogy a kezdeményezés rám vár! Elég fiatal még, adok neki is egy kis bátorságot gondoltam magamban, majd a vágyaimat tettekre váltva a német fiúcska tornyosuló dákója felé nyúltam. A hatás nem maradt el! Tomáska a vállamon nyugvó kezével szorosan belém markolt, majd egész testében összerezzent egy pillanatra. Emlékszem, ekkor anyanyelvén, mondott valami perverznek ható mondatott. Teljesen beindított, hogy németül, kezdett el biztatni, hogy ne hagyjam abba. Erősen megragadtam a nadrág fogsága alatt fuldokló hímtagját. Szép finoman az ujjaimat használva, masszírozva haladtam a nadrágja gombjai felé, hogy kiszabadítsam a levegőért kiáltó férfiasságát.Próbáltam azt a látszatot fenntartani a busz utazóközönsége előtt mielőtt megkezdtem az akciómat, hogy Tomáska és én egy részeg diákpár vagyunk, akik a hátsó ülésen még kihasználják azt a pár megállót, amit együtt tölthetnek. A szám szegletében azonban ott bujkált az a buja mosoly, ami azért jelezte, hogy kezemben elég fontos változások mennek végbe hamarosan. Az évek alatt megszerzett rutinom itt is jól jött. Baki nélkül, egy kézzel kigomboltam nadrágjának gombjait, majd egyenesen farkáért nyúltam. Éreztem az első tapintásnál, hogy Tomáska makkja egészét beterítette a nedvesség. A tenyerembe vettem szerszámát majd ujjaimmal körbefontam azt ügyelve arra, hogy minden ujjamnak eltérő legyen a szorítása! Pontosan úgy mintha furulyáznék, ujjaimat egymás után lenyomva nyomást gyakoroltam a vérbőségtől duzzadó farokra. A hatás nem maradt el. Hallottam Tomáska egyre nehezebben bír suttogni a fülembe. Egyre durvább hangsúllyal biztatott, miközben kezével egyre erősebben húzott magához. Határozottan elhúztam magam karjai szorításából. Immár felegyenesedve, oldalra néztem, hogy lássam az arcán végig futó változásokat. Olyan tekintettel nézett a szemembe, mint aki nem is ezen a világon van. Eljött a pillanat, hogy az addig csak előmelegített szerszámát, használni kezdjem! Finoman húztam egyet a teljesen beolajozott szerszámán. Tomáska teste olyan erővel rázkódott meg, hogy attól tartottam, nem bír ülve maradni. Száját néma sikoly hagyta el, szemei tüzesen és vágyakozva néztek vissza rám, mintha könyörgött volna, hogy ne hagyjam abba! Mosolyogva, a lehető legkacérabb pillantásaimat elővéve biztosítottam arról, hogy a magánszám még csak most kezdődik! Megválasztottam a legjobb és legbiztosabb fogást úgy, hogy egyszerre tudjak kemény és gyengéd is lenni a kezemben lévő szerszámmal. Gondosan ügyelve a testi és látható visszajelzésekre egyenletesen haladva -, verni kezdtem a farkát a buszon. A makkja közelében lévő ujjaimmal lazán, a szerszáma tövénél lévő ujjaimmal erősebb nyomással játszottam, mintha még mindig furulyán játszanék.

Nem tudtam tovább a szemébe nézni, olyan egyértelmű volt az arcán lévő érzelmi változás, hogy attól tartottam valaki felfigyel ránk. Arca ekkorra már olyan szinten átalakult, mint akinek a farkához most ért először nő és nem bírja feldolgozni teste reakcióit. Visszafordítottam a fejemet, hogy az éjszakában száguldó buszon lévő eseményeket figyeljem. Furcsa volt, a kezemben lévő szerszámmal játszadozni olyan arccal, mintha semmi bűnöset nem tennék. Próbáltam a legátlagosabb kinézetemet elővenni, hogy legalább én ne hívjam fel magunkra a figyelmet. Majdhogynem bágyadt üres tekintettel néztem szét a buszon. Nem tudom hány megállót tettünk már meg mióta elindultunk, de hála az égnek nem voltak továbbra sem sokan az utastérben. Elég késő volt már, így akik a buszon utaztak velünk együtt, majdhogynem aludtak vagy lemerült üzemmódban vegetáltak. Ez adott valami biztatást, hogy az egyre látványosabban a kielégülő falloszt -, még keményebben verjem. Tomáska érezhetően egyre jobban élvezte a kezem munkáját. Olyan szinten benedvesedett, hogy már minden mozdulatomnál, hallani lehetett az élvezete hangjait. Öröm volt tapasztalni, hogy fitymája ütemes csattogása mellett, az egyre szaporább lihegése is előkerült. Hála égnek, a busz elég hangos zúgása elég jól lefedte még azt is, amikor immár kevert német-angol szavakkal próbált visszaigazolást adni ( Emlékszem, Tomáska kezével egyre jobban markolászta a vállamat, mintha próbálna valami biztos támaszt találni rajtam, ami még a földön tartja).

Minél jobban simogatta a vállaimat, én annál jobban gyorsítottam az ütemen. Próbáltam egy kissé megbabonázni is a kezem között élvező kígyót, ezért a fogásom erejét váltogattam. Hol jobban szorítottam, hol kevésbé. Annyira éreztem, mint kell tennem!

Félszemmel Tomáska arcára néztem. Ő pont a kezemet nézte, ahogy egyre jobban elmosódva fel- le kalandozik vérbő farkán. Olyan csodálkozó tekintettel nézte, a saját szerszámán lévő finom kezeimet, mintha nem hinné el, hogy ez vele történik. Édes pillanat volt elkapni a tekintetét, miközben éreztem az ismerős mindjárt elmegy érzést az ujjaim között. Olyan tágra tágul a pupillája, hogy egy pillanatig úgy tűnt elájul. Szinte az arcomba préselte magát, amikor érezte, már csak pár pillanat maradt, hogy elérkezzen a mennyországba Budapest nevezetességei között kalandozva egy éjszakai járaton. Alig érthetően jelezte, hogy hamarosan elmegy és hogy most, hogy is legyen? Olyan magabiztosan mosolyogtam rá, mintha mindig ezt csinálnám és tudnám mit is tegyek. Tudtam is!A lehető legjobban Tomáska felé fordultam, mintha próbálnám átölelni,miközben a másik kezemmel pajzsot emeltem a kilövésre készülő szerszáma elé.

Máig érzem a megkönnyebbült, visszafojtott sóhaját a fülemben, amikor a kezeim között élvezett el. Olyan mereven rázkódott meg, mintha rohama lenne. Boldog voltam amikor éreztem, a tenyerembe csapódni forró spermáját. Mocskos érzés volt nem tagadom! Imádtam érezni a testét, ahogy remeg, ahogy azzal a jellegzetes németes akcentusával azt hírhedt Oh my god szót ismételgette.
Jót tett a lelkemnek, hogy ilyen fiatal volt és,hogy egy kicsit extrém helyszínen kerültünk kapcsolatba két eltérő ország szülöttjeként :). Pár perc azért kellett, hogy Tomáska visszatérjen a földre és ne lógjon ki az buszon utazók unalmasan szürke ábrázata közül.

Sokáig nem tudtam elfelejteni, azt a csodálkozó és büszke szemét ahogy rám nézett.. Az biztos, hogy Budapestről neki nem a nevezetességek jutnak majd eszébe egy ideig!:)


Tetszett ez a szex történet? A véleményed számít!
Tetszik (99)        Nem tetszik (87)




Szólj hozzá a chaten, ha beszégetni szeretnél a történetekről!

Szólj hozzá!


Neved:

Hozzászólás:

Írd be a képen látható számot:





2016-11-26 15:42:37
Bogdán dávid
nem semmi


Ezt a szex történetet 16242 X olvasták el.